Emlékezni „csak pontosan, szépen”
Miként
arra az elmúlt évi Brunszvik Teréz-jubileum előtt is felhívtuk a
figyelmet, Teleki Blankával kapcsolatban is több téves adat szerepel a
lexikonokban és a szakirodalomban. Márpedig a kegyeletes és méltó
megemlékezésekhez a pontosságra törekvés is hozzátartozik.
A legnagyobb elírást az immár CD-n is olvasható Pallas lexikonban találtuk; eszerint Brunszvik Teréz unokahúgát Toldy [!] Blankának hívták…
Van összevisszaság Teleki Blanka születési és elhalálozási dátuma körül is. A világra jötte napjaként például szinte mindenütt az 1806. júl. 5. szerepel, míg a legújabb családtörténeti munkákban (lásd pl.: A magyar főnemesség XX. századi genealógiája [Összeáll.: Gudenus János József] 4. köt. Bp. 1998. 92. p.) az 1806. július 3. szerepel. Úgy tűnik ez utóbbi a helyes, mivel az apa, Teleki Imre feljegyzéseire vezethető vissza, aki hozzátoldja, hogy a lánya 3-án, „tsütörtökön” jött a világra, (márpedig az öröknaptár szerint 3-a tényleg csütörtökre esett!), s hogy a keresztelése 6-án, a [puszta]hidegkúti (görög katolikus) templomban volt. Ezt a két dátumot moshatta egybe Brunszvik Teréz emlékezete, aki a húga szülésénél és Blanka keresztelőn is jelen volt, ő ti. negyven évvel később, a memoárjában unokahúga születésnapját július 6-ára teszi. E téren a hiba forrása a Nagybányán vezetett anyakönyv, amelybe az atya feltehetően utólag, fejből jegyezte be a fiókegyházában keresztelt csecsemő születésnapjaként az 5-dikét.
Biztos forrásokból (gyászjelentés, Lővei Klára feljegyzése stb.) tudjuk, hogy Blanka 1862. október 23-án, Párizsban hunyt el, ezzel szemben pl. a Magyar irodalmi lexikon (Főszerk.: Benedek Marcell. 3. köt. Bp. 1965) és a Britannica Hungarica Világenciklopédia (Főszerk.: Széky János. 17. köt. 2003? 559. p.) tévesen az október 25-ét emlegetik, pedig aznap a temetése volt.
Még nagyobb bakikra bukkanhatunk, ha egy-egy lexikont felütve szeretnénk megtudni, hogy pl. mikor és miért került sor Teleki Blanka letartóztatására, s hogy hány évig és mely börtönökben raboskodott, vagy hogy a kiszabadulása utáni éveit hol töltötte. E téren nagy mulasztások terhelik azoknak a lexikoncikkeknek a szerzőit, akik az olykor egy évszázaddal korábban papírra vetett adatokat kritikátlanul átveszik. Így fedezhetők fel pl. a Révai Nagy Lexikonának téves állításai a Magyar életrajzi lexikonban (Főszerk.: Kenyeres Ágnes. 2. köt. Bp. 1969. 834. old.), sőt a 2000 táján megindított Magyar Nagylexikon hasábjain (17. köt. Bp. 30003. 278. old.) is, jóllehet mindkét kiadványnak inkább Sáfrán Györgyi Teleki Blanka és köre című, 1963-ban megjelent kötetére kellett volna alapoznia.
Ebből és más megbízható levéltári forrásokra alapozva állítjuk az alábbiakat:
Teleki Blanka letartóztatására 1851. május 13-án, a Szatmárnémeti melletti Pálfalván (románul Paulesti) került sor, ahonnan a nagyváradi várbörtönbe, október elején pedig a pesti Újépületbe került. Vizsgálati fogsága jó két évig tartott. A tárgyalásra 1853. május 25-én, az ítélethirdetésre június 22-én került sor. Blankát tíz, a másodrendű vádlottat, Lővei Klárát pedig öt év várfogsággal sújtották, amiből a vizsgálati fogságuk idejét levonták, júliusban pedig mindkettőjüket (Bécsen át) Kufstein várába vitték. Lővei a büntetését letöltve onnan szabadult, míg 1856 novemberében grófnőt átszállították Laibachba (ma: Ljubljana), ahol a politikai rabok számára meghirdetett általános amnesztia 1857. május 13-án az ő cellája ajtaját is megnyitotta. Eszerint kerek hat évet töltött a fent említett négy helyen. [Brünnben (ma: Brno) és Olmützben tehát nem raboskodott!]
Hogy miért fogták és ítélték el Teleki Blankáékat? Röviden: a levert szabadságharc utáni hősies helytállásukért, vagyis a nem fegyverrel vívott, „meghosszabbított szabadságharcukért”. Egészen pontosan a hatalom az alábbiakat rótta fel a „kora egyik legveszedelmesebb lázadójának” titulált grófnőnek: leányok „forradalmi elvek szerinti” nevelése; szökevények és „felsőbbségileg üldözött, felforgató párti, emisszáriusság erős gyanújában állott személyek” segélyezése és rejtegetése; lázító tartalmú könyvek és iratok terjesztése a nép között; „forradalmi” kiadványok megjelenéséhez pénz és cikkek küldése; a szabadságharc írásos emlékeinek és a mártírok életrajzi adatainak gyűjtése és továbbítása a Párizsban tartózkodó húgához, akit a nép hangulatáról is folyamatosan tájékoztatott; egylet alapítása „politikailag kártékony tartalmú” könyvek magyarra fordítása és olcsó kiadásban történő terjesztése céljából stb.
S hogy hol töltötte Teleki Blanka az önkéntes külföldi száműzetése éveit? Nos: nem Párizsban, miként azt több helyen is olvasható, hanem egy-egy évet Münchenben és Stuttgartban, közel hármat pedig Drezdában. Onnan 1862 nyarán ment Lővei Klárával Brüsszelbe, ám a gyengélkedései miatt a család októberben a francia tengerpart mellett döntött. Mivel Párizsban a lyoni vonatot lekésték, a grófnő húgánál, Emmánál szálltak meg, ahol Blanka ágynak esett, és 23-án elhunyt. Sírja ma is Párizsban látható…
Azt az alapos és részletes Teleki Blanka–szócikket viszont mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, amelyet a Pedagógiai lexikon (főszerk.: Nagy Sándor. 2. kiad. 4. köt. 1988. 315-317. old.) közül. (H.M.)
A legnagyobb elírást az immár CD-n is olvasható Pallas lexikonban találtuk; eszerint Brunszvik Teréz unokahúgát Toldy [!] Blankának hívták…
Van összevisszaság Teleki Blanka születési és elhalálozási dátuma körül is. A világra jötte napjaként például szinte mindenütt az 1806. júl. 5. szerepel, míg a legújabb családtörténeti munkákban (lásd pl.: A magyar főnemesség XX. századi genealógiája [Összeáll.: Gudenus János József] 4. köt. Bp. 1998. 92. p.) az 1806. július 3. szerepel. Úgy tűnik ez utóbbi a helyes, mivel az apa, Teleki Imre feljegyzéseire vezethető vissza, aki hozzátoldja, hogy a lánya 3-án, „tsütörtökön” jött a világra, (márpedig az öröknaptár szerint 3-a tényleg csütörtökre esett!), s hogy a keresztelése 6-án, a [puszta]hidegkúti (görög katolikus) templomban volt. Ezt a két dátumot moshatta egybe Brunszvik Teréz emlékezete, aki a húga szülésénél és Blanka keresztelőn is jelen volt, ő ti. negyven évvel később, a memoárjában unokahúga születésnapját július 6-ára teszi. E téren a hiba forrása a Nagybányán vezetett anyakönyv, amelybe az atya feltehetően utólag, fejből jegyezte be a fiókegyházában keresztelt csecsemő születésnapjaként az 5-dikét.
Biztos forrásokból (gyászjelentés, Lővei Klára feljegyzése stb.) tudjuk, hogy Blanka 1862. október 23-án, Párizsban hunyt el, ezzel szemben pl. a Magyar irodalmi lexikon (Főszerk.: Benedek Marcell. 3. köt. Bp. 1965) és a Britannica Hungarica Világenciklopédia (Főszerk.: Széky János. 17. köt. 2003? 559. p.) tévesen az október 25-ét emlegetik, pedig aznap a temetése volt.
Még nagyobb bakikra bukkanhatunk, ha egy-egy lexikont felütve szeretnénk megtudni, hogy pl. mikor és miért került sor Teleki Blanka letartóztatására, s hogy hány évig és mely börtönökben raboskodott, vagy hogy a kiszabadulása utáni éveit hol töltötte. E téren nagy mulasztások terhelik azoknak a lexikoncikkeknek a szerzőit, akik az olykor egy évszázaddal korábban papírra vetett adatokat kritikátlanul átveszik. Így fedezhetők fel pl. a Révai Nagy Lexikonának téves állításai a Magyar életrajzi lexikonban (Főszerk.: Kenyeres Ágnes. 2. köt. Bp. 1969. 834. old.), sőt a 2000 táján megindított Magyar Nagylexikon hasábjain (17. köt. Bp. 30003. 278. old.) is, jóllehet mindkét kiadványnak inkább Sáfrán Györgyi Teleki Blanka és köre című, 1963-ban megjelent kötetére kellett volna alapoznia.
Ebből és más megbízható levéltári forrásokra alapozva állítjuk az alábbiakat:
Teleki Blanka letartóztatására 1851. május 13-án, a Szatmárnémeti melletti Pálfalván (románul Paulesti) került sor, ahonnan a nagyváradi várbörtönbe, október elején pedig a pesti Újépületbe került. Vizsgálati fogsága jó két évig tartott. A tárgyalásra 1853. május 25-én, az ítélethirdetésre június 22-én került sor. Blankát tíz, a másodrendű vádlottat, Lővei Klárát pedig öt év várfogsággal sújtották, amiből a vizsgálati fogságuk idejét levonták, júliusban pedig mindkettőjüket (Bécsen át) Kufstein várába vitték. Lővei a büntetését letöltve onnan szabadult, míg 1856 novemberében grófnőt átszállították Laibachba (ma: Ljubljana), ahol a politikai rabok számára meghirdetett általános amnesztia 1857. május 13-án az ő cellája ajtaját is megnyitotta. Eszerint kerek hat évet töltött a fent említett négy helyen. [Brünnben (ma: Brno) és Olmützben tehát nem raboskodott!]
Hogy miért fogták és ítélték el Teleki Blankáékat? Röviden: a levert szabadságharc utáni hősies helytállásukért, vagyis a nem fegyverrel vívott, „meghosszabbított szabadságharcukért”. Egészen pontosan a hatalom az alábbiakat rótta fel a „kora egyik legveszedelmesebb lázadójának” titulált grófnőnek: leányok „forradalmi elvek szerinti” nevelése; szökevények és „felsőbbségileg üldözött, felforgató párti, emisszáriusság erős gyanújában állott személyek” segélyezése és rejtegetése; lázító tartalmú könyvek és iratok terjesztése a nép között; „forradalmi” kiadványok megjelenéséhez pénz és cikkek küldése; a szabadságharc írásos emlékeinek és a mártírok életrajzi adatainak gyűjtése és továbbítása a Párizsban tartózkodó húgához, akit a nép hangulatáról is folyamatosan tájékoztatott; egylet alapítása „politikailag kártékony tartalmú” könyvek magyarra fordítása és olcsó kiadásban történő terjesztése céljából stb.
S hogy hol töltötte Teleki Blanka az önkéntes külföldi száműzetése éveit? Nos: nem Párizsban, miként azt több helyen is olvasható, hanem egy-egy évet Münchenben és Stuttgartban, közel hármat pedig Drezdában. Onnan 1862 nyarán ment Lővei Klárával Brüsszelbe, ám a gyengélkedései miatt a család októberben a francia tengerpart mellett döntött. Mivel Párizsban a lyoni vonatot lekésték, a grófnő húgánál, Emmánál szálltak meg, ahol Blanka ágynak esett, és 23-án elhunyt. Sírja ma is Párizsban látható…
Azt az alapos és részletes Teleki Blanka–szócikket viszont mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, amelyet a Pedagógiai lexikon (főszerk.: Nagy Sándor. 2. kiad. 4. köt. 1988. 315-317. old.) közül. (H.M.)