Teleki Blanka élete adatokban



   

1805. szept. 26. Martonvásár, katolikus templom: gróf Teleki Imre (1782–1848) és Brunszvik Karolina grófnő (1782–1843) házasságkötése. Lakóhelyük: Hosszúfalva (Koltó mellett)

1806 májusától Brunszvik Teréz és Jozefin három hónapig Hosszúfalván

1806. júl. 3.: Blanka születése. (Keresztelő: júl. 5–6-án, a pusztahidegkúti görög katolikus templomban.)

1809. szept. 11.: Teleki Emma, Blanka húga születése

1812. júl. 10.: a harmadik Teleki testvér, Miksa (Max) születése

1825 szeptemberétől Blanka három évet tölt Budán a nagyanyja, Brunszvikné Seeberg Anna (1750–1830) Tárnok utcai házában. Elsősorban festészetet tanul. Mestere: a bécsi Thugut Heinrich. Utazások Martonvásárra, Pozsonyba, Bécsbe. 1828 tavaszától: Blanka betegeskedése (melankólia)

1828. jún.1. Buda: Brunszvik Teréz megnyitja Közép–Európa első kisdedóvó intézetét.

1828 szeptemberétől Blanka Erdélyben (Hosszúfalva, Kolozsvár)

1830. máj. 13.: a Brunszvik nagymama, báró Seeberg Anna halála. Nyáron: Telekiék Budán és Martonvásáron 

1835. okt. 6.: a Teleki nagymama, Krausz Mária halála

1836. ápr.11–29.: Teleki Blanka és Emma Budán

1836. ápr. 30.: Terézzel Pozsonyban; látogatás a diétai követek üléstermében

1836. máj. Bécs: Blanka megbetegszik.

1836. máj. 24. – aug. 29.: Drezda. Városnézés, műgyűjtemények megtekintése, kirándulások (Szász–Svájc, Freiburg stb.) Közben Blanka festeget.

1836. aug. 29. – szept. 22.: Utazás (Lipcse, Weimar, Gotha, Meiningen, Kissingen, Stuttgart, Heidelberg, Würzburg)

1836. szept. 23. München: Emma hazautazik, Blanka Terézzel a telet is ott tölti. Festészeti és zeneelméleti tanulmányok

1837. máj. 10–11.: Teréz Blankát Salzburgba kíséri.

1837. máj. – aug.: a Teleki testvérek Észak–Itáliában és Svájcban

1837. szept. 7–10. Lausanne: Teleki Blanka és Emma találkozása Stackelbergékkel és Brunszvik Terézzel

1837. szept. 11. – okt. 21.: Genfben, ahonnan a beteg Teleki Imre hívására a lányai Minonával hazafelé indulnak.

1837–1838 tele: Erdélyben

1838 áprilisától: Emma német földön (Karlsruhe, Wiesbaden stb.)

1838. aug.: Blanka Pesten

1838–1839 tele: Kolozsvárott a festő Barabás Miklóstól vesz leckéket

1838. aug. 2-tól: Teréz Teleki Emmával Párizsban

1839. jan.14.: Emma és Auguste De Gérando megismerkedése.

1840. máj. 14. Párizs: Emma és De Gérando házasságkötése.

1840. júl. 14. Hosszúfalva: Teleki Miksa és a 15 éves, angol Jacqueline (Jerry) Cook esküvője. Blanka és De Gérandóék Erdélyben

1840 szeptemberétől: Blanka Münchenben

1840. szept. 26-tól Teréz Londonból jövet szintén Münchenben.

1840. okt. 24.: találkozás a Párizsba tartó De Gérandóékkal

1840. dec.–1842. nov. Párizs: Blanka a festőművész Léon Cogniet műtermében tanul.

1842. nov. 19.: Blanka Pestre érkezése 

1842. nov. 24-27.: látogatóban Martonvásáron

1842. dec. 7.: Blanka az elárvult Stackelberg lányokkal Erdélybe indul, ahol Telekiék szándékoznak nekik otthont biztosítani. 

1843. jan. 5.: Marie Stackelberg hirtelen halála

1843. jan. 12.: Telekiné Brunszvik Karolina elhunyta. A következő hónapokat Blanka, Emmáék és Miksáék az apjukkal töltik. De Gérando utazásai; anyaggyűjtés az Erdélyről készülő könyvéhez   

1843. jún. 29-30.: Blanka és de Gérandóék Martonvásáron.

1843. júl. 1-től: Pesten Brunszvik Terézzel

1843. júl. 8–11.: Teréz, Blanka és Gérandóék Pozsonyban.

1843. júl. 15-től: Teréz és Blanka a Párizsba tartó Emmáékat Linzig kísérik, majd Bécsben időznek.

1843 augusztusától Teleki Blanka Pesten, Teréznél vendégeskedik. 

1843. nov. 23-tól: Kolozsvár, Kendilóna, Hosszúfalva

1844. febr. 13. Párizs: megszületik De Gérandóék kislánya, Antonina

1844 tavasza: Blanka végleges letelepedése Pesten; önálló lakást bérel.

1844 jún.: Látogatóban Martonvásáron

1844. okt. – nov. 2.: Blanka Regensburgig utazva átveszi és Pestre hozza a kis De Gérando Antoninát, aki a telet nála tölti.

1845. márc. 16.: De Gérando házaspár Pestre érkezése 

1845. jún. 15.–21.: Blanka, Teréz és de Gérandóék Martonvásáron

1845. jún. 1. Kendilóna: Teleki Miksa óvodát nyit.

1845. dec. – 1846. júl.: a nevelőnő Karacs Teréz Blanka pesti lakásán vendégeskedik.

1845. dec. 9.: Teleki Blanka „Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében” c. cikke a Pesti Hírlapban

1846: Párizsban (majd Lipcsében németül is) megjelenik De Gérando „La Transsylvania et ses habitants”c. műve – Blanka rajzaival

1846. júl. 16.: Teleki Blanka „Nyilatkozat” c. írásának megjelenése a Honderü hasábjain

1846. aug.: a segédnevelőnő Lővei Klára Pestre érkezése

1846. dec. 1.: Blanka megnyitja intézetét két növendékkel. Vasvári (Fejér) Pál „főtanár” szerződtetése

1846. dec.10. Pest: De Gérando Attila születése

1846. dec. 18.: De Gérando Ágostot a Magyar Tudós Társaság külföldi tiszteletbeli tagjává nyilvánítja.

1847 őszén: Blanka intézete benépesül.

1848 januárjától: De Gérandóék Erdélyben

1848. márc.15. Pest: a forradalom kitörése; Blanka otthon elszavalja a Nemzeti dalt  

1848. ápr. 13.– máj. 19: De Gérando Ágost Pesten. Utána Párizsba utazik

1848. máj. 7: Blanka cikke: „Elébb reform, azután nőemancipatio” (Életképek – Népszava I. félév 20. sz. 593 –594. p.

1848. aug.: De Gérando látogatása (Pest, Nagybánya, Pozsony, Korompa)

1848. okt. 8.: Teleki Imre Emmával és az unokáival a lázadó románok elől Nagybányára menekül.

1848 ősze: Teleki Miksáék menekülése Kolozsvárra. Útközben a kisfiuk, Dezső meghűl, majd tüdőgyulladásban meghal.

1848. dec. 27. Nagybánya: Teleki Imre elhunyta.

1848 szilvesztere: Teleki Blanka nevelőintézetének bezárása

1849. jan. 6-tól: Blanka és Lővei Klára kormányt követve Debrecenbe érkezik. Utána Erdélybe is hazalátogat. Vasvári szabadcsapatot toboroz, amelyet Blanka pénzzel támogat.

1849. ápr. 14.: a debreceni Nagytemplomban, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésénél és Kossuth kormányzóvá választásánál Blanka is jelen van.

1849. ápr. 27. Nagyvárad: a Rákóczi–szabadcsapat zászlószentelése. A zászlóanya: Teleki Blanka

1849. jún. 1–7.: Martonvásáron

1849. jún. 8-tól Pesten: Blanka betegeskedése

1849. júl. 12-től: Lővei Klárával Szegeden

1849. júl. 13. Marisel (Havasnagyfalu), Bánffyhunyadi havasok: a Rákóczi–csapat veresége és Vasvári Pál eleste

1849. júl. 15.: Vasvári halálhíre a Szegedi Közlönyben. Másnap Blanka és Klára a havasok felé indulnak.

1849. júl.-aug.? Bánffyhunyad: Sikertelen kísérletek Vasvári földi maradványainak kikérésére, eltemetésére

1849. júl. vége: De Gérando titkos küldetéssel Magyarországra érkezik, de a világosi fegyverletétel (aug. 13.) hírére német földre menekül.

1849 ősze: Blanka látogatása Pesten és Bécsben

1849. okt. 23. Bécs: Brunszvik Ferenc elhunyta

1849. nov. 12. Pest: De Gérandóné Emma a gyermekeivel a súlyosan beteg férjéhez Drezdába indul.

1849 decemberétől: Teleki Blanka a Szatmár melletti Pálfalván

1849. dec. 8. Drezda: De Gerando Ágost elhunyta. Emmáék a közeli Pirnába költöznek. 

1850. márc. 31.: De Gérandóné Blankának postára adja azt az osztrák–ellenes küldeményét (a szabadságharcról), amelyet a titkos rendőrök elfognak. 

1850. ápr. 22–26. Pest: Blanka látogatása Teréznél

1850. jún.7-től: De Gérandóné és a gyermekei Párizsban

1850. jún. Pálfalva: Blankát a hatóságok megfigyelés alá helyezik.

1850. aug. 12-től: Teréz Lővei Klárával Pálfalván. (Szeptemberben Hosszúfalvát is viszontlátja.)

1851. ápr.: Teleki Emma párizsi körlevele: anyaggyűjtés a magyar szabadságharc hősi nőalakjairól

1851. máj.13. Pálfalva: Blanka és a korábbi tanítványa, Erdélyi Erzsi letartóztatása. Hajnalban elindítják őket a nagyváradi börtönbe.

1851. máj.15-től: Nagyvárad: Blanka első kihallgatása

1851. máj. 30. és jún. 12. között: Blanka újabb kihallgatásai

1851. jún. 2. és 6. között: Erdélyi Erzsi kihallgatásai

1851. júl. 12.: Lővei Klára letartóztatása Szlatinán

1851. júl.17-től: Lővei a pesti Újépület foglya

1851. okt. 5–7.: Blanka átszállítása Nagyváradról a pesti Újépületbe. (Két nappal később Erdélyi Erzsi is odakerül.)     

1852. jún. 10.: Erdélyi Erzsi, miután Blanka ellen vall, szabadlábra kerül.

1852. okt. 1. és nov. 8. között: Brunszvik Teréz kihallgatásai 

1852. dec. 12.: Teréz első kérvénye Teleki Blanka ügyében. (Elutasítása: dec. 21.)

1853. febr. 15. és márc. 10. között: Blanka újabb kihallgatásai

1853. ápr. 18.: Teréz második kérvénye Blanka érdekében. (Elutasítása: máj. 29.)

1853. máj. 13–20.: a Vádirat felolvasása Blanka, Klára és Erdélyi Erzsi előtt. Az észrevételeikről jegyzőkönyv készül.

1853. máj. 25.: haditörvényszéki tárgyalás Teleki Blankáék perében

1853. jún. 19.: az ítélet megerősítése és döntés arról, hogy a vizsgálati fogság „a kimért időbe betudassék.”

1853. jún. 22: Ítélethirdetés. Teleki Blankát tíz, Lővei Klárát öt év várfogsággal sújtják. (Erdélyi Erzsi a büntetését a 13 havi vizsgálati fogsággal letudta). Albrecht főherceg az ítéleten annyit enyhít, hogy „a láncot eltörlé”.

1853. júl. 20.: Blankáékat Pestről (Bécsen át) Kufsteinba viszik.

1853. júl. végétől: Blanka és Klára a kufsteini várbörtön foglyai

1854. aug. 21. – szept. 5.: Brunszvik Teréz kihallgatásai. Az ellene indult vizsgálat felfüggesztése

1855. febr.7.: Minona sikertelen közbenjárása a császárnál Blanka érdekében.

1856. júl. 11.: Lővei Klára, a büntetését letöltve, kiszabadul.

1856 nov.: Blanka átszállítása a laibachi (ma: ljubljanai) várbörtönbe

1857. máj. 9.: általános amnesztia a politikai foglyoknak. Stackelberg Minona Blanka elé siet Laibachba.

1857. máj. 15. Vácduka: Brunszvik Teréz értesül Blanka kiszabadulásáról

1857. máj. 16-tól Bécsben. Blanka és Teréz néni találkozása

1857. júniusától: Blankát Pesten megfigyelés alá helyezik.

1857. szept.: útlevélkérelme Bajorországba gyógyulás céljából.

1857. nov. 7.: Blanka Lővei Klárával Saalbrückénél elhagyja Ausztriát

1857. nov.– 1858.: Münchenben. A telet Emma és a gyermekei is ott töltik.

1858–1859 tele: Blanka Miksával Stuttgartban.

1859 nyarától: Drezdában. Brunszvik Teréz és Emmáék látogatása

1861. szept. 23. Vácduka: Brunszvik Teréz elhunyta

1861– 1862 tele: Miksa és a családja Blanka mellett

1862 szeptembere: Lővei Klárával néhány nap Brüsszelben

1862 okt.: A francia tengerpart (Menton) felé tartva Blanka Párizsban, Emmáék otthonában (rue Vaugirard 45) megbetegszik.

1862. okt. 23. Párizs: Teleki Blanka elhunyta. Temetése: 25-én a Montparnasse temetőben. Világi részről az emigráns Irányi Dániel mondott felette búcsúztatót.